Bloglovin!!!!

<a href="http://www.bloglovin.com/blog/8638953/?claim=9kccg38gx4n">Follow my blog with Bloglovin</a>

10. Csak egy jó nap!

*Éjjel 3 óra*
Éjjel megébredtem, mert rosszat álmodtam. Ilyenkor mindig megiszok egy pohár meleg tejet. Most is így tettem, lassan kiszálltam az ágyból, fölvettem egy felsőt és lementem a konyhába. Próbáltam minél csendesebben menni, ami szerencsémre össze is jött. A hűtőből kivettem a tejet, kiöntöttem a bögrémbe, majd beraktam a mikróba. 3 percre állítottam be. Szétnéztem a nappaliban, mert valami fényt vettem észre, nem lámpa volt, mert annak nagyobb fénye kell legyen. Mire oda értem a nappaliban a fény megszűnt, fölkapcsoltam a villanyt, és megláttam ott Henriket.
- Hát te? - kérdeztem.
- Szia - vigyorgott. - Hát én ülök. - mondta.
- Azt látom. De, hogy vagy még itt? - kérdeztem értetlenkedve.
- Vihar volt...és mindenki itt maradt.
- Vihar? - kérdeztem döbbenten. Kicsit meglepődtem azon, hogy vihar volt. Mindig megébredek arra, annyira félek.
- Na jó nem volt vihar. - mondta végül. - Szerettem volna veled beszélni. - elhallgatott. Arra vártam, hogy folytassa de nem tette.
- Miről szerettél volna beszélni? - érdeklődtem.
- Öhm... hát arról, hogy..izé... nem jönnél el velem egyszer vacsorázni? - kérdezte félénken?
- Most randira hívsz? - faggattam.
- Igen, ez most egy randi felkérés volt. - mondta - De, ha nem akarsz eljönni, megértem, mivel még nem is ismerjük egymást annyira. - mentegetőzőt.
- Persze, hogy elmegyek... Elvégre nem ez egy randi célja, hogy még jobban ismerjük egymást? - mosolyogtam rá.
- De. - mosolygott ő is. - Neked mikor jó?
- Nekem mindig jó. - válaszoltam.
- Rendben, akkor szögezzük most le.
- Oké. Mondjuk neked holnap jó?
- Holnap? Az tökéletes. Hánykor?
- 8?
- Tökéletes. Akkor holnap. - mondta és lassan fölállt, hogy haza induljon.
- Hova mész? - kérdeztem aggódva.
- Hát haza, gondolom most te is megiszod a pohár tejet és mész vissza aludni, és nekem se ártana egy kis alvás.
- Nem mész most te sehova. - jelentettem ki. - szépen itt maradsz, itt alszol, úgy se ez lesz az első, hogy itt alszol.
- Nem lenne gond?
- Eddig az volt?
- Nem tudok róla. - mondta viccesen.
- Haha. Na gyere menjünk ki a konyhába. - majd oda jött mellém. Szorosan megállt mellettem, megpuszilta az arcom, majd rám mosolygott, mert a puszijától pír lett az arcomra. Mélyen a szemébe néztem, ő is ezt tette. Csendben álltunk egymással szemben, nem mozdultunk csak néztük egymást. A csend, még 5 perc után sem volt kínos, sőt. Annyira jó volt, nem koncentrálni másra, csak arra, hogy Henriket nézhessem. Végül ő megtörte a csendet:
- Nem a konyhába indultunk...?
- Ja... de. - tértem észhez. A konyhába érve ismét csipogott a mikró, jelezvén arra, hogy lejárt. Kivettem a belőle a bögrém, majd a pulthoz mentem  és leültem mellé.
- Kérsz?
- Nem köszönöm, nem szeretem a tejet. - mondta.
- Akkor valami más innivalót?
- Esetleg egy kis üdítőt.
- Rendben. Almalét vagy narancslevet kérsz?
- Alma jó lesz. - Oda sétáltam a hűtőhöz, kivettem belőle a palackot. Elő vettem egy poharat és kiöntöttem majd oda adtam neki. Lassan kortyoltuk az innivalónkat és közben beszélgettünk. Mindenféléről beszéltünk, már téma sem volt, amiről tudtunk volna beszélni. Nem is csodálom, hogy álmosok lettünk hisz, 4:49 volt, mikor az órára pillantottam.
- Lassan ideje lenne aludni menni, nem gondolod? - kérdeztem miközben ásítottam egyet.
- Igazad van.- majd komótosan fölcammogtunk az emeletre egész be a szobámba. Mindketten ágyba bújtunk és aludni tértünk. Úgy terveztem, hogy délig fel sem fogok kelni, de ha az embernek van egy legjobb barátnője, akivel ráadásul együtt is él, akkor az is kész csoda, ha 10 óráig alhat. Most én is így jártam.
- Rebecaaaa...!!! - kiáltotta, miközben hátra csapódott az ajtóm. Mikor meglátta, hogy nem egyedül ijedtem fel, hanem Henrikkel, döbbenten megállt az ajtóban és meredten bámult ránk. - Öhm... elnézést. Azt hittem egyedül vagy. - mentegetőzött. - Akkor én megyek is, nem is zavarok tovább. - apránként lépet kifele a szobámból.
- Huh, én azt hiszem megyek. - mondta Henrik.
- Rendben.
- 8-ra érted jövök, rendben?
- Rendben. - majd ásítottam egy nagyot. - Lekísérlek.
- Kitalálok egyedül is, te addig még pihenj egy kicsit.
- Honey mellett? - nevettem el magam.
- Igaz. - nevettet ő is. Kiszálltam az ágyikómból. Kikísértem őt, majd vissza sétáltam az emeletre. Bementem barátnőm szobájába.
- Mit szerettél volna? - kérdeztem kedvesen.
- Segíts ruhát választani.
- Milyen alkalomból? - érdeklődtem.
- Randi alkalmából.
- Juj, kivel randizol?
- Szerinted? - nézett rám kérdőn.
- Tommal?
- Talált- süllyedt. - mondta, majd vissza fordult a ruhatárához, és dobálta tovább ki  ruhákat. Közben ezeket hajtogatta "Nem, ez sem." "Hmm..ja nem" és így tovább.
- Na várj, had segítsek... Hm... hova mentek?
- Azt mondta öltözzek kényelmesen. Csak ennyit mondott.
- Ez épp elég. - a szekrényben kerestem egy sima, barna cső nadrágot. Majd a kedvenc pólómat ami úgy nézet ki, hogy egy fehér pólóra rá varrtak egy mellénykét. Nagyon szép volt. Kiegészítőnek előkészítettem egy karkötőt, a hozzá járó fülbevalóval és a nyaklánccal együtt. - Esetleg még feltehetnéd a barna napszemüveged is. Cipőnek meg mondjuk válaszd a fehér szandálodat.
- Hu köszönöm. Te ma mit csinálsz?
- Hát először is, reggelizem, majd én is kiválasztom a ruhámat, majd kicsit szépítkeznék.
- Merre mész?
- Randizni. - vigyorogtam.
- Henrikkel?
- Igen.
- Az nagyon jó, hányra kell kész legyél?
- 8-ra jön értem. Nekem nem mondott semmit, hogy mit vegyek fel.
- Tom is 8-ra jön. Nem baj, majd te kitalálod, hogy mit vegyél fel. Benne vagy egy közös reggelibe, majd szépülésbe?
- Persze, te addig csinálj valami finomat, míg én csinálok fürdő vizet. Oké?
- Oké. - Kimentünk Honey a konyhába ment le, én meg a fürdőbe mentem. Megengedtem a forró vizet, öntöttem bele egy kis hab fürdőt, szórtam bele fürdő sót is. Mire a kádban a víz megtelt addigra már Honey is vissza tért, két pohár, egy üveg pezsgő és pár szendvics társaságában.
- Ha már csinálunk valamit csináljuk rendesen. - mondta.- Várj! - azzal már ki is futott a fürdőből, én közben elzártam a vizet, kitöltöttem a pezsgőt, jó hideg volt. Közben Honey is vissza tért az mp3 lejátszóval, bekapcsolta a rádiót, majd ledobta a ruháit és beleült a forró vízbe, én is így tettem. Annyira jól telt, annyit beszéltünk és nevettünk, hogy észre sem vettük mennyire elszaladt az idő. Kiszálltunk a vízből, a törölközőket magunk köré csavartuk, kivittük az üres poharakat és a félig üres pezsgőt is. A konyhában rápillantottam az órára és kellemeset kellet csalódjak mivel még csak fél 4 múlt, tehát bőven van időnk mindent szépen megcsinálni.
- Rebeca, mit szólnál ahhoz, ha mondjuk a teraszon szárítanánk meg a hajunkat. Amúgy se szeretjük haj szárítóval, így össze kötnénk a kellemest a hasznossal.
- Én benne vagyok csak akkor vegyünk fel valamit magunkra, nem igazán ismerjük még az új szomszédokat se... - aggodalmaskodtam.
- Persze én is úgy gondoltam.
5 perc múlva már kint feküdtünk a napozó ágyakban és élveztük a napsütést. A telefonokat beállítottuk 6-ra, hogy eltudjunk készülni. A kint töltött időben meg sem szólaltunk, mindketten elaludtunk. Arra riadtunk fel, hogy szól az ébresztő.
- Huh, milyen jó, hogy beállítottuk.- mondtam.
- Na igen, de akkor menjünk és szedjük rendbe magunkat. El kell csábítani pár srácot. - kacsintott.
- Már elvannak - nevettem - most már csak annyi a teendők, hogy megtartsuk magunknak.
- Jaj, milyen kis önzőek vagyunk.
- Nem baj, ennyi nekünk is jár.
A házban lázasan elkezdtünk készülődni. Először mindketten a fürdőbe mentünk, fogat mosni, majd hajat fésülni. Én hamarabb készletem, mivel én még azt sem tudom, hogy mibe megyek. Vissza érve a szobámba, első dolgom a ruhás szekrény volt. A szemem végig futtatva megláttam egy narancssárgás rozsszínes ruhát. Ez jó lesz, gondoltam magamban. A kedvenc magassarkúmat választottam, a kis válltáskám is pont ide passzolt. Fülbevalónak egy hosszút választottam. Miután kiválasztottam a ruhákat, elkezdem a sminkem készíteni egy kis spirál és alapozott használtam. Ennyi is volt a sminkelés, a hajammal sokat nem babráltam, felkötöttem e copfba. Miután mindennel készletem felvettem a kikészített ruhámat.  Késznek nyilvánítottam magam, lementem a konyhába vártam, hogy teljen az idő. Honey is lejött, gyönyörű volt. Beszélgettünk, és a csengő zavart meg, kinéztünk az ablakon és láttuk, hogy a fiúk azok. Már 8 óra van?- kérdeztem hangosan.

9.Váratlan meglepetés!

*Másnap*
Másnap reggel, föl ébredtem és azon gondolkodtam, hogy neki kéne lássak a dalszöveg megírásának. Valami nagyon ütős kéne, de semmi nem jutott eszembe. Kiszálltam az ágyamból és lementem a konyhába, nagy csönd volt lent. Találtam egy kis cetlit a konyha pulton. Honey írt: "Szia, elmentem a tánc terembe(tudod ahol a múltkor voltunk), betanulni a koreográfiát. Nem tudom, hogy mikor jövök, de addig is puszi." A fali órára pillantottam ami 8:47 mutatott. ~De korán van még~ gondoltam magamban. Készítettem magamnak egy kis reggelit, majd bevonultam a nappaliban a reggelimmel, egy toll és egy füzet kíséretében. Mindig reggel írtam meg a leckéimet suli időben is, ilyenkor jobban forognak a kerekeim.
*2 óra elteltével*
Ott ültem a kanapén az ihletre várva, de semmi. Egyszerűen nem jutott eszembe semmi jó, pár sort írtam, de amikor fölénekeltem nem tetszett. Ez a dolog nagyon bántott, ha ez nem jön össze, az egész életem csődbe megy. Tudom kissé hülyén hangzik, de én az életemet úgy szeretném élni, hogy amit szeretnék mindent elérjek akár az életem árán is. Szeretném először befejezni a sulit,majd tovább tanulni, de énekes nőként, vagy legalább már legyek túl egy-két zenén. Majd miután az egyetemmel is végeztem, szeretnék benne lenni a sztárok világában, majd egy boldog kapcsolatot, majd esküvőt és két csoda szép gyermeket, legyen mellettem a legjobb barátnőm, a szüleim. Ők is legyenek boldogok Honey álmai is váljanak valóra, a szüleink legyenek boldogok és egészségesek. De tudom, hogy ez mind nem válhatnak valóra. Ilyen csodálatos és tökéletes nem lehet senki élete. Mindig közbe jön valami. Sajnos. Mindig lesz egy dolog amit, már nem tudsz megvalósítani.De remélem velem ez nem fordul elő.Meg untam csendet ezért bekapcsoltam a tévét és végig néztem minden egyes adót, végül leragadtam a kedvenc zene csatornámnál. Az egyik kedvenc dalom szólt, úgyhogy muszáj volt végig, bulizzam.Egy más után betettek, több jó zenét is és én nem bírtam leállni. Arra lettem figyelmes, hogy valaki úgy nyomja a csengőt, hogy mindjárt kiakad.
 -Nyugi megyek már-kiabáltam ki, a vendégemnek. Oda sétáltam az ajtóhoz, kinyitottam és majdnem össze estem a látványtól-persze jó értelemben. Ott állt előttem Nicole, Edward, Henrik és Tom na  meg rengettek ember fogalmam sem volt mit akarhatnak tőlem.
 -Szia csajszi-köszöntött Nicole
 -Ö..sziasztok, mi folyik itt?
 -Nem mondtam neked, hogy lesz egy fotózásom a "barátok"címen?
 -Nem ezt valahogy elfelejteted mondani.
 -Á, mindegy. Bemehetünk?
 -Aha.-Majd szépen besétált minden egyes emberke, rengetegen voltak becslésem szerint vagy öt sminkes, vagy annál is több. Stylistokról nem is beszélve, na meg ott  voltak a fényképész emberek is, szóval voltunk elegen- Na és Honey hol van?
 - Mindjárt jön ő is csak haza ment, mert az édesanyja hívta valamiért.
 -Oké.-Azzal két nőci megfogott engem leültetett a kanapéra és neki fogtak a hajammal és a sminkemmel babrálni, mindenki el volt foglalva. Pár percen belül megjött Honey is és őt is kezelésbe vették.Annyi haj lak és smink még életemben nem volt rajtam, mint most. Olyan bő félóra és el is készültünk, már csak a ruhánkat kell fölvegyük és készülhetnek is a képek. Na égre az öltözködés is meg volt. Szépen beálltunk és indult is a fotózás. Először ilyen kis meghitt baráti képek készültek, majd egyre jobban belejöttünk és már mi is profiként végeztünk a munkánkat. az egész nap erre a fotózásra ment el. De nem bántam.
 -Na jó skacok én fölmegyek a szobámba, és megpróbálok írni, mert már fogytában vagyok az idővel.-majd szépen lassan felbaktattam a szobámba és ledőltem az ágyamra, és egyből el is aludtam, na ennyit erről, hogy dalszöveget írok.

8.Egy remek nap!

A vodka-ananászt már meguntuk ezért kértünk egy koktélt, én kissé lilásat kértem, Honey kéket és Nicole sárgát. Nagyon finom volt. Jók voltak a zenék is.
-Jöttök táncolni?-kérdeztem
-Én nem-vágták rá egyszerre a pasik.
-Csajok?
-Naná..-azzal elindultunk a tánc parkett közepére. Volt pár pörgős szám is, meg lassú is. A lassú számoknál felkértek minket táncolni és mi nem mondtunk nemet, evvel is bosszantottuk a srácokat. Vagy három lassú is jött egymás után majd megint pörgős. A fiúk is felébredtek és oda jöttek hozzánk táncolni. Az este folyamán eltáncoltuk a lábainkat, mivel ami után felálltunk azután nem ültünk le. A koktélok sem marathattak el, dögivel ittuk a finomabbnál finomabb koktélokat.Az érdekes az, hogy a fiúk nem ittak annyit, mint mi. Fejenként 4 koktélt ittak meg, míg mi vagy 14-et. Hajnali 6 lehetett mikor haza indultunk. Ennyire emlékszem, ami a buli további pillanataira nem emlékszem, mind kiesett már akkor. Pedig akkor még nem is aludtam. Haza értünk, én fogtam magam föl cammogtam az emeltre és bementem a szobámba, ahogy voltam úgy feküdtem be az ágyba. A lábaim nagyon fájtak. Egyből elaludtam.
*Reggel*
Reggel arra ébredtem, hogy valaki rám önt valamit.
-Basszus, mi a fenét csináltok?-néztem rájuk a megöllek pillantásommal.-A helyet, hogy a vizet rám öntitek, hozhattatok volna egy fájdalom csillapított-hisztiztem.
-Aki éjjel leány az legyen nappal is-vigyorogtak.
-Viccesek vagytok-majd fölálltam és bevánszorogtam a fürdőbe, mikor megláttam magam a tükörben felsikítottam.
-Mi a baj?-kérdezte Honey, mivel a többiek lementek.
-A látvány-csak ennyit mondtam majd megigazítottam a hajam, lemostam a sminkemet és vissza mentem, hogy átöltözzek.-Ám a tegnap nem csináltam semmi hülyeséget ugye?-kérdeztem félénken, mert ha én nem csinálok semmit egy bulin, akkor az nem én vagyok.
-Hát, tudod...volt az a kis színpad, ahol az énekesek szoktak énekelni-tagolta nekem, mivel látta, hogy még mindig kába vagyok, amikor felfogtam bólogattam, hogy folytathatja-na szóval fölálltál a színpadra és táncoltál, még Henriket is fölvitted, odamentél egy lányhoz és kértél tőle egy szál cigit, majd azt ordibáltad, hogy van cigim, majd mikor meg akartad gyújtani Tom kivette a kezedből és mondta, hogy ezt nem szabad mire te bevágtál egy durcás fejet, de végül úgy sem kaptad vissza.-én csak ültem. A hírek hallatán, már el is múlt a fejfájásom. Hirtelen fölugrottam és lefele futottam, míg meg nem kaptam Tomot.
-Szóval te elveted a cigim?-tettem csípőre a kezem.
-Én?..én nem-majd röhögni kezdet.Én sem bírtam már és én is röhögtem.Mindenki minket nézet, hogy mit röhögünk A végén már azon nevetünk, hogy a másik, hogy nevet. A nagy hahotázás után neki fogtunk reggelizni. A fiúk mára szabad napot vettek ki. Nicole-nak és Edwardnak sajnos muszáj volt menniük, hívta őket a munka. Szóval négyen maradtunk, beültünk kicsit tévézné, de nagyon unalmas dolgok voltak benne.
-Menjünk fürödni.-mondtam
-Remek ötlet úgy is nagy meleg van.-a srácok hamar haza mentek, fürdő ruháért majd, mikor megérkeztek szépen lassan nekifogtunk összecsomagolni, mert nem úgy terveztük, hogy egy két órát maradunk. Mi is hamar magunkra kaptuk a fürdő ruhát és rá egy lenge ruhát. Mindent összepakolva elindultunk a partra. Vittünk magunkkal kaját, innivalót, törölközőt, plédet és meleg fölsőt és alsót. 10 perces gyaloglás után meg is érkeztünk a "titkos helyünkre". Leterítettük a plédeket és levettük a ruhákat. Mind a négyen bele rohantunk a tengerbe. Úgy szórakoztunk mint az 5 éves gyerekek. Egész nap ott voltuk, ahogy terveztük. Közben oda jöttek Edwardék is. Velük is bohóckodtunk amennyit csak tudtunk. Általában a nyári szünidő alatt a tengerben vagyunk. Kivéve,ha esik az eső vagy éppen nem a kis családi kirándulásunkon vagyunk. Rendszerint sátorral megyünk és ott vagyunk egy hétvégét. Már kiskorunk óta járunk. Egy nagyon szép kis rét, van ott tó meg egy kisebb erdő is. Ragadózó állat nincs, mivel van egy vadász aki őrzi azt a területet. Már várom általában Június vége fele megyünk, olyankor vesznek ki a szüleink szabadságot. Bár ebben az évben nem csak 5-ön fogunk menni, hanem 10-en, vagyis az én szüleim, Honey,a szülei, Edward,Nicole, Tom és Henrik. Eddig azért mentünk csak így a család, mert nekünk nem voltak barátaink Edwardnak meg nem volt barátnője. De ez az idei más kép lesz. A gondolat menetemből a hasam morgása zökkentett ki, jelezvén, hogy éhes. Szóltam a többieknek is, hogy ideje menni kajálni. Közben elmeséltem nekik, hogy min gondolkodtam annyit és ők is benne lennének ebbe a kis kiruccanásba. Órákig beszélgettünk még, majd olyan éjfél körül haza cammogtunk, mindenki a saját otthonát vette célba. Út közben Honeyval át beszéltük a napot, nagyon jó kis nap volt. Így szeretnénk az egész nyarat.

7.Az álmaink valóra válhatnak!

Meg ebédeltünk/vacsoráztunk. Majd elpakoltunk, és mindenki haza ment. Mivel nem voltam annyira álmos, ezért kipakoltam a cuccaimat a szobámban. Sokat nem pakolásztam, mivel eszembe jutott, hogy holnap 10-re oda kell érjünk, így hamar letusoltam, hajat mostam. Fölvettem a pizsamát és aludni tértem. A telefonom be volt állítva, hogy reggel 8kór ébreszteni fog.
Reggel 8!
 Ahogy a telefonom megszólalt nekem az álom egyből kiment a szememből. Átmentem Honey-hoz, hogy költsem föl, de már ő is ébren volt.
-Jó reggelt-üdvözöltem.
-Neked is-mondta.
-Jaj már nagyon várom, remélem nem sülünk be.
-Én is várom, de nyugi nem lesz semmi baj.
-Remélem is, na de megyek készülődni.
-Oké.-Majd kimentem és vissza mentem az én szobámba. Megmostam a fogam és az arcom. Elő vettem egy farmer rövidnadrágot és egy hosszított pólót. Sminknek csak alapozott tettem és egy enyhe spirált. Kifestettem a körmöm is. Fölvettem a kikészített ruhát és kerestem egy megfelelő cipőt. Végül egy tenisz mellet döntöttem. Elkészülten mentem le a konyhába reggelit készíteni. Elő vettem a tejet a müzlit és a tálakat. Honeynak is megcsináltam. Pár perc múlva ő is lejött. Ő egy virág mintás ruhát vett föl, az oldalán ott volt a sport táskája is.
-Jól áll rajtad a laza és a sportos trend-jegyeztem meg.
-Háhá- mondta s közben elvette a reggelijét. Miután mind ketten megreggeliztünk, elindultunk a kávézóhoz. Szerencsére nem volt messze, mivel 5 percünk maradt, hogy oda érjünk. Éppen időben érkeztünk meg. Tom már nyitotta a kocsi ajtaját. Beültünk. Az úton beszélgettünk erről-arról.  Fél óra kocsikázás után oda értünk. Kiszálltunk az autóból és csak bámultuk a nagy épületet. Beljebb mentünk és láttunk egy táblát amin le volt írva, hogy az emeleteken más-más csoportok vannak. A földszinten csak a tanárok/munka társak vannak. Az első emeleten pedig a tánc osztály van, a másodikon az ének kategória és a harmadik emeleten a színészi klasszis volt. Először mentünk értelemszerűen az első emeletre.Tom bemutatta a hölgynek Honeyt és mondta, hogy először nézze meg, hogy miket tud. Majd mutasson pár lépést és koreográfiát. Én nem mentem be a terembe. Tom hamar végzet ott bent. Elindultunk a második emeletre. Ott egy kedves fickó fogadott.
-Nos Rebeca, első dolgod az lesz, hogy bemész abba a kis szobába, azon az üveg ajtón keresztül.- ahogy mondta én nyomban bementem.-Még valami, mond meg melyik dalt szeretnéd énekelni, hogy a dallamot keressem meg.
-Bruno Mars- Grenade- mondtam halkan, bár ők úgy is hallották. Meghallottam a ritmust és énekelni kezdtem a sorokat:

Easy come, easy go,
That's just how you live, oh,
Take, take, take it all,
But you never give.
Should've known you was trouble
From the first kiss,
Had your eyes wide open.
Why were they open?


Gave you all I had and you tossed it in the trash,
You tossed it in the trash, you did.
To give me all your love is all I ever asked, 'cause
What you don't understand is


I'd catch a grenade for ya (yeah, yeah)
Throw my hand on a blade for ya (yeah, yeah)
I'd jump in front of a train for ya (yeah, yeah)
You know I'd do anything for ya (yeah, yeah)
Oh, oh, I would go through all of this pain,
Take a bullet straight through my brain!
Yes, I would die for ya, baby,
But you won't do the same.

No, no no


Black, black, black and blue, beat me 'til I'm numb,
Tell the devil I said "hey" when you get back to where you're from.
Mad woman, bad woman, that's just what you are,
Yeah, you'll smile in my face then rip the brakes out my car


Gave you all I had and you tossed it in the trash,
You tossed it in the trash, yes you did.

To give me all your love is all I ever asked, 'cause
What you don't understand is


I'd catch a grenade for ya (yeah, yeah)
Throw my hand on a blade for ya (yeah, yeah)
I'd jump in front of a train for ya (yeah, yeah)
You know I'd do anything for ya (yeah, yeah)
Oh, oh, I would go through all of this pain,
Take a bullet straight through my brain!
Yes, I would die for ya, baby,
But you won't do the same.


If my body was on fire,
Ooh, you'd watch me burn down in flames.
You said you loved me, you're a liar, 'cause you never, ever, EVER did, baby!
But, darling


I'd still catch a grenade for ya (yeah, yeah)
Throw my hand on a blade for ya (yeah, yeah)
I'd jump in front of a train for ya (yeah, yeah)
You know I'd do anything for ya (yeah, yeah)
Oh, oh, I would go through all of this pain,
Take a bullet straight through my brain!
Yes, I would die for ya, baby,
But you won't do the same.


No, you won't do the same
You wouldn't do the same
Ooh, you'd never do the same
Ohh, no no no. 

A dal szerintem nagyon nem sikerült jól.
-Na nagyon rossz volt?-kérdeztem félénken.
-Nem, dehogy-mondta a fickó. Beszélgettünk még a témáról és mondta, hogy jobb lenne egy saját dallal előrukkolni. Én benne voltam az ötletben és egy hetet kaptam arra, hogy meglegyen a szöveg, ő majd keres egy alap hangot. Ide adott egy névjegy kártyát arra az esetre, ha nem kapnék ihletet.Boldogan mentem le barátnőmhöz. 
-Na, hogy ment-?érdeklődtem.
-Szuperül ment minden, és nálad mi volt?
-Nálam is minden zökkenő mentesen működőt.Indulhatunk?
-Igen.
-Akkor köszönjünk el Tomtól.
-Rendben.-épp, hogy kiléptünk, szembe mentünk vele.
-Most akartunk elköszönni tőled-mondtam.
-Máris mentek?-kérdezte.
-Igen, sajnos otthon még van egy csomó dolgunk, de majd így a "munka" kívül még találkozhatunk, bármikor átjöhetsz.-Honey.
-Köszönöm a meghívást. További szép napot akkor nektek.
-Köszi viszont!-vágtuk rá egyszerre.Út közben még elmesélte Honey, hogy kapott egy koreográfiát amit  bekel tanuljon. Haza fele menet beugrottunk egy-egy kávéra.
-Szia Henrik-üdvözöltem.
-Sziasztok, kértek valamit?
-Két kávét, elvitelre -Honey
-Azonnal hozom.-azzal el is tűnt.Pár perc múlva vissza is tért a kávékkal.
-Parancsoljatok.
-Köszönjük-majd távoztunk onnan.
-Ma mit csináljunk?-Honey
-Menjünk bulizni, tudod arra a jó helyre, most úgy is nyár van és ilyenkor sokan mennek bulizni, az mindig nyitva van.
-Remek ötlet, de hívjuk a többieket is.
-Oké, én hívom Henriket és Tomot.
-Én akkor a bátyámat meg Nicolet- majd előkaptuk a mobilokat. Pár perc alatt elintéztük a dolgot, mindenki benne volt. Megbeszéltük, hogy a szórakozó hely előtt 9 órakor találkozunk. 
-Nicole átjön, hogy tudjunk készülődni.
-Tök jó lesz- Hamar haza mentünk elővettünk pár koktél ruhát, sminket, cipőket. Közben Nicole is megérkezett és lázasan készülődtünk. Hiába, hogy most csak 4 óra van, mi jobbnak láttuk ilyen hamar készülődni, mert annyi időnk nincsen hogy minden tökéletes legyen. Lassan nekiláttunk kiválasztani a ruhákat. Sikeresen kinéztük a magfelelő ruhákat és a hozzá illő magassarkút is elővettük. Letusoltunk és kicsit leültünk filmezni. Mire észbe kaptunk már fél 8 volt. 
-Nem fogunk kész lenni- sikítottuk egyszerre. Hamar fölvettük a ruhákat és neki álltunk sminkelni egymást, elkészítettük a hajunkat is és készen is voltuk. Késésben voltunk ezért hamar fölkaptuk a magassarkúinkat és fogtunk egy taxit. Beszálltunk, lediktáltuk a címet, 5 perc alatt oda is értünk. A fiúk már ott voltak, így ők fizettek, és közben kisegítettek minket. Bementünk és kértünk három vodka-ananászt, a fiúk erősebbet kértek,whiskyt. Nagyon jó volt a hangulat, a fiúk vagy 1000- szer elmondták, hogy mennyire szépek vagyunk.

Honey ruhája!

Rebeca ruhája!

Nicole ruhája!

6.Költözés!

Ahogy beértem a szobába egyből ledőltem az ágyra.
- Neked tetszett?- én
- A házavatóparti?
- Aha.
- Persze, nagyon jó volt, főleg az egyik pillanata.
- És melyik volt az a pillanat?
- Amikor megcsókoltalak.
- Az nekem is tetszett.
- Megismételjük?- Nem válaszoltam csak lassan fölkeltem az ágyból és oda mentem, értette a célzásom. Ismét megcsókolt, de ez most sokkal szenvedélyesebb volt, mint az első. Ott álltunk a szoba közepén és csak csókolóztunk, nem érdekelt senki és semmi. Most az is hidegen hagyott volna, ha Honey vagy valaki más benyitott volna. A hosszas csókolózást levegő hiány miatt bekellet fejeznünk, nagyon nem örültem neki. A csók után nem mozdultunk, csak annyit, hogy egymásnak döntöttük a fejünket. Elvesztem szép szemeiben. Percekig állhatunk ott, majd végül én törtem meg a csendet, azzal, hogy:
- Ö, én szívesen maradnék így egész reggelig, csak az a helyzet, hogy az álmosság erősebb nálam, jobb ha megyünk aludni- javasoltam.
- Igaz, majd remélem lesz ilyen alkalom.
- Lesz -csak ennyit mondtam, újból befeküdtem az ágyba. Ekkor már Henrik is követett.-Holnap vasárnap?- kérdeztem
- Igen, miért?
- Mert akkor holnap nem kell menjél melózni.
- Milyen jó megfigyelés- űzte az agyát..
- Haha, nagyon vicces- bevágtam a durcás arc kifejezésem, ami nem megy olyan jól, még van rajta némi csiszolni való.Erre ő csak mosolygott. Hamar bealudtunk. Reggel 10 óra lehetett, mikor lementem mindenki ébren volt már, föl is voltak öltözve, én eltakartam magam a takarómmal. Követtem a példájukat és én is fölvettem a már száraz ruháimat.
- Mi az első dolgunk?- én
- Megyünk reggelizni majd, hazamegyünk és összecsomagolunk, a cuccokat áthozzuk ide. Egy szó mint száz KÖLTÖZÜNK!- Honey
- Értem, akkor irány az első közeli étterem.- Parancsomra mindenki kiindult a lakásból, Honey szólt, hogy az ajtót ne felejtsem el bezárjam, mire Tom és Henrik furcsán nézett rám. Szépen elmeséltem nekik a sztorikat, hogy elfelejtem bezárni és hogy, mindig az utolsó pillanatban jut eszembe. A sztori végére megérkeztünk az étteremhez, beültünk és rendeltünk. Mindenki pirítós kenyeret rendelt, tükör tojással és kakaóval. Egytől egyig megettük a reggelit. Elindultunk először hozzánk, hamar összepakoltam, anyu és apu sírva köszöntek el tőlem, de mondtam nekik, hogy nem a világ másik felére megyek, hanem csak pár utcányira. Csak nem hagyták abba, így jobban láttam minél hamarább elmenni otthonról, nem szerettem ha az emberek miattam sírnak. Honey-hoz is elmentünk ő is hamar összepakolt. -Bezzeg az ő szülei nem sírnak- gondoltam magamban. Össze szedtük a cuccainkat, szerencsére a fiúk vitték, mert hanem a kezeink letörtek volna. Megérkeztünk, bevittük a cuccokat, leültünk a kanapéra.
-Ki megyek az egyik hipermarketbe, mert semmi nincs itthon, úgyhogy valaki jöjjön velem, mert nem fogom elbírni egyedül.- én
-Én megyek-Henrik
-Rendben. Csajok légy szíves pakoljátok ki addig az edényeket meg ami a konyhába tartozik, jó volna, ha egyet főznénk.
-Persze, te csak vásárolj be mindent, fűszert, kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt, cukor, só...-Nicole annyira beleélte magát, hogy még tíz percig sorolta, hogy mit vegyek. Elindultunk, kicsit kifaggattam Henriket, hogy milyen kajákat szeret, minden evő, szóval kaja téren nem lesz gond. Bementünk a hipermarketbe, hatalmas volt, körülbelül másfél óra telet el, csak míg mindent megkaptunk a polcokon, majd még egy fél óra, amíg sorra kerültünk. Szóval két óra elteltével haza mentünk, minden ki volt már pakolva, nagyon ízlésesen rendezték át a lakást. A fiúk leültek a nappaliba és TV-t néztek, addig mi kimentünk a konyhába, kiosztottuk, hogy ki mit készít el. Honey-é lesz az előétel, Nicole a fő ételért lesz felelős én meg  desszertért. Honey hideg tálat készített, volt a tálon több fajta sajt, különféle szalámik, sonka, főtt tojás, olíva bogyó, fasírozott és a tetejére petrezselyem került, nagyon gusztusos lett. Nicole sült csirkét készített, míg ő az készítette addig én kikevertem a desszert masszáját. Ott sürögtünk-forogtunk a konyhába, de megérte. Minden meg volt. Szépen megterítettünk az ebédlőben, majd szóltunk, hogy kész az ebéd/vacsora. Tommal közben megbeszéltük, hogy holnap 10-re oda megyünk a kávézóhoz, majd oda visz ahol dolgozik. Megbeszéljük ott a dolgokat. Már nagyon várom.
A lakás!

Fürdőszoba!

  

Ebédlő!

Honey szobája!

Konyha!

Előszoba!

Rebeca!

Nappali!

Nicole és Edward!

5.Házavatóparti!

Meg érkezett az első vendégünk. Henrik bátya volt az, Tom.
-Szia Tom!-üdvözölte Henrik.
-Cső öcsi.-köszönt vissza.
-Ö. szia-én
-Helló- Honey
-Sziasztok lányok.-majd kezet fogtunk és bemutatkoztunk.-Henrik már sokat mesélt rólatok. Főleg rólad Rebeca.-itt kicsit elpirultam.
-Ö.. gyere beljebb, nem az előszobába lesz a parti.-közöltem vele, így próbáltam témát is váltani.
-Igazad van-majd bementünk és leültünk a bőr kanapénkra. Pár perc beszélgetés után ismét csenget a csengő.
-Ezek biztos a bátyámék, majd én kinyitom- Honey
-Rendben.-majd fől állt és az ajtó felé vette az irányt. Ők voltak azok. Edward bemutatta a barátnőjét, Nicole-t.Tom is bemutatkozott. Majd elkezdtük a házavatópartit. A nappaliban volt egy kis üveg asztal, azt körbe ültük és felelsz vagy mersz-t játszottunk. Honey pörgettet először.
-Rebeca, felelsz vagy mersz?-Honey
-Öm.. elsőnek inkább felelek.
-Á beszari, na de mindegy. Akkor kire startolnál rá, az ittlévő srácok közül?
-Pf.. jó kérdés. Mivel Edward foglalt ezért rá nem, Tom, őt még nem ismerem. Szóval Henrik rád.-itt kicsit elpirultam.-Na most Nicole, felelsz vagy mersz?
-Merek-válaszolt.
-Oké, akkor fogd meg a söröd, tölts ki egy pohárba és idd meg egy szuszra.
-Ch... ez könnyű.- végrehajtotta a feladatott.-Honey felelsz vagy mersz?
-Felelek-mondta.
-Na ki a beszari? vágtam közbe.
-Ha külső alapján kéne döntened, akkor Henriket vagy Tomot választanád?
-Fogós kérdés.De Tom mellet döntök. Fiúk, vagyis Henrik felelsz vagy mersz?
-Merek-jelentette ki büszkén.
-Oké, akkor csókold meg Rebecat.-lassan fölállt, oda sétált hozzám leguggolt mellém, majd megcsókolt. A csók után folytattuk a játékot . Sokat nevettünk a jobbnál jobb feladatokon. Tom elment körülnézni a házban. Volt egy lépcső lefele mi oda nem jártunk, csak ő ment oda le. Arra lettünk figyelmesek, hogy ordibál.
-Hé, gyertek már le.-Parancsára le is mentünk. Nem hittem a szememnek. A pincében egy hatalmas nagy medence volt, fűtő rendszer is volt beépítve, szóval ide télen is lehet jönni úszkálni. A fiúk társalogni kezdtek. Egyik pillanatba azt vettem észre, hogy a fiúk felkaptak minket és ruhástól bele dobtak a medencébe. Nagyon hideg volt.
-Ti normálisak vagytok?- kérdezte Nicole.
-Persze cica-Edward.
-Mi az féltek a víztől?-Tom.
-Én ma meg mutatom, hogy ki fél a víztől.-Honey
-Na gyere-Tom.Majd lassan oda úszott és próbálta belenyomni a fejét, sikertelenül. Nagyon sokat ökörködtünk, majd kiszálltunk a medencéből. Mivel nem volt ott száraz ruhánk ezért lekellet vessük a vizes ruhákat. Egyikünk sem akart megbetegedni. Ott aludtunk, volt ott ágy, ágynemű. Szóval az alvással nem lesz gond.Mindenki lefeküdt. Három szoba volt, ezért kettesével aludtunk. Edward Nicole-al, Tom Honey-val és Henrik velem.