A vodka-ananászt már meguntuk ezért kértünk egy koktélt, én kissé lilásat kértem, Honey kéket és Nicole sárgát. Nagyon finom volt. Jók voltak a zenék is.
-Jöttök táncolni?-kérdeztem
-Én nem-vágták rá egyszerre a pasik.
-Csajok?
-Naná..-azzal elindultunk a tánc parkett közepére. Volt pár pörgős szám is, meg lassú is. A lassú számoknál felkértek minket táncolni és mi nem mondtunk nemet, evvel is bosszantottuk a srácokat. Vagy három lassú is jött egymás után majd megint pörgős. A fiúk is felébredtek és oda jöttek hozzánk táncolni. Az este folyamán eltáncoltuk a lábainkat, mivel ami után felálltunk azután nem ültünk le. A koktélok sem marathattak el, dögivel ittuk a finomabbnál finomabb koktélokat.Az érdekes az, hogy a fiúk nem ittak annyit, mint mi. Fejenként 4 koktélt ittak meg, míg mi vagy 14-et. Hajnali 6 lehetett mikor haza indultunk. Ennyire emlékszem, ami a buli további pillanataira nem emlékszem, mind kiesett már akkor. Pedig akkor még nem is aludtam. Haza értünk, én fogtam magam föl cammogtam az emeltre és bementem a szobámba, ahogy voltam úgy feküdtem be az ágyba. A lábaim nagyon fájtak. Egyből elaludtam.
*Reggel*
Reggel arra ébredtem, hogy valaki rám önt valamit.
-Basszus, mi a fenét csináltok?-néztem rájuk a megöllek pillantásommal.-A helyet, hogy a vizet rám öntitek, hozhattatok volna egy fájdalom csillapított-hisztiztem.
-Aki éjjel leány az legyen nappal is-vigyorogtak.
-Viccesek vagytok-majd fölálltam és bevánszorogtam a fürdőbe, mikor megláttam magam a tükörben felsikítottam.
-Mi a baj?-kérdezte Honey, mivel a többiek lementek.
-A látvány-csak ennyit mondtam majd megigazítottam a hajam, lemostam a sminkemet és vissza mentem, hogy átöltözzek.-Ám a tegnap nem csináltam semmi hülyeséget ugye?-kérdeztem félénken, mert ha én nem csinálok semmit egy bulin, akkor az nem én vagyok.
-Hát, tudod...volt az a kis színpad, ahol az énekesek szoktak énekelni-tagolta nekem, mivel látta, hogy még mindig kába vagyok, amikor felfogtam bólogattam, hogy folytathatja-na szóval fölálltál a színpadra és táncoltál, még Henriket is fölvitted, odamentél egy lányhoz és kértél tőle egy szál cigit, majd azt ordibáltad, hogy van cigim, majd mikor meg akartad gyújtani Tom kivette a kezedből és mondta, hogy ezt nem szabad mire te bevágtál egy durcás fejet, de végül úgy sem kaptad vissza.-én csak ültem. A hírek hallatán, már el is múlt a fejfájásom. Hirtelen fölugrottam és lefele futottam, míg meg nem kaptam Tomot.
-Szóval te elveted a cigim?-tettem csípőre a kezem.
-Én?..én nem-majd röhögni kezdet.Én sem bírtam már és én is röhögtem.Mindenki minket nézet, hogy mit röhögünk A végén már azon nevetünk, hogy a másik, hogy nevet. A nagy hahotázás után neki fogtunk reggelizni. A fiúk mára szabad napot vettek ki. Nicole-nak és Edwardnak sajnos muszáj volt menniük, hívta őket a munka. Szóval négyen maradtunk, beültünk kicsit tévézné, de nagyon unalmas dolgok voltak benne.
-Menjünk fürödni.-mondtam
-Remek ötlet úgy is nagy meleg van.-a srácok hamar haza mentek, fürdő ruháért majd, mikor megérkeztek szépen lassan nekifogtunk összecsomagolni, mert nem úgy terveztük, hogy egy két órát maradunk. Mi is hamar magunkra kaptuk a fürdő ruhát és rá egy lenge ruhát. Mindent összepakolva elindultunk a partra. Vittünk magunkkal kaját, innivalót, törölközőt, plédet és meleg fölsőt és alsót. 10 perces gyaloglás után meg is érkeztünk a "titkos helyünkre". Leterítettük a plédeket és levettük a ruhákat. Mind a négyen bele rohantunk a tengerbe. Úgy szórakoztunk mint az 5 éves gyerekek. Egész nap ott voltuk, ahogy terveztük. Közben oda jöttek Edwardék is. Velük is bohóckodtunk amennyit csak tudtunk. Általában a nyári szünidő alatt a tengerben vagyunk. Kivéve,ha esik az eső vagy éppen nem a kis családi kirándulásunkon vagyunk. Rendszerint sátorral megyünk és ott vagyunk egy hétvégét. Már kiskorunk óta járunk. Egy nagyon szép kis rét, van ott tó meg egy kisebb erdő is. Ragadózó állat nincs, mivel van egy vadász aki őrzi azt a területet. Már várom általában Június vége fele megyünk, olyankor vesznek ki a szüleink szabadságot. Bár ebben az évben nem csak 5-ön fogunk menni, hanem 10-en, vagyis az én szüleim, Honey,a szülei, Edward,Nicole, Tom és Henrik. Eddig azért mentünk csak így a család, mert nekünk nem voltak barátaink Edwardnak meg nem volt barátnője. De ez az idei más kép lesz. A gondolat menetemből a hasam morgása zökkentett ki, jelezvén, hogy éhes. Szóltam a többieknek is, hogy ideje menni kajálni. Közben elmeséltem nekik, hogy min gondolkodtam annyit és ők is benne lennének ebbe a kis kiruccanásba. Órákig beszélgettünk még, majd olyan éjfél körül haza cammogtunk, mindenki a saját otthonát vette célba. Út közben Honeyval át beszéltük a napot, nagyon jó kis nap volt. Így szeretnénk az egész nyarat.
